Lukovicsné Nagy Ibolya

Sokan felteszik a kérdést, miért a fotózás? Mi késztetett rá?

A válasz lehet hitvallás is: a művészet. De nem tudok rajzolni-festeni, zenét szerezni meg pláne. A kettő ötvözete lehet a fotó! Fotózni tudok-e? Hmm! Mindig is készítettem a családról fényképeket, még ma is sokat nézzük ezeket.

A férjem betegsége, majd csendes távozás után egyedül vagyok kénytelen utazni, amely a másik szenvedélyem. Egy út során kinn találtam magam az óceán partján és egy kis Nokia 3500-val készítettem pár képet. Egy kedves útitárs azt mondta a hátam mögül: „Komponálj!” A válaszom: „Ismerem a kottát, de zenét szerezni nem tudok.” Így kezdődött.

Eltelt néhány év, majd elgondolkodtam: mit csináljak a „lant” letétele után? Beiratkoztam a NextFotóhoz tanulni, 52 évesen. Szembesültem, hogy jobban meg kell barátkozni a fizikával (ma is küzdök vele rendesen). Büszke vagyok mentoraimra és azokra, akik jó tanáccsal látnak el és segítenek: Krnács András – Szeged, Tóth József (TJoe) – Szeged, Dénes Gábor – Budapest, Keresztes László – Székesfehérvár, Szabó Ferenc – Szeged.

Mit szeretek fotózni?

Mindent! Zömében természetről készítek fotókat, kihívásnak tekintem a makró fotózást. Nyitott szemmel járom az utcákat, hogy mi minden történik. A modellfotózás nem erősségem, de ha feladatként kapom, teljesítem.

Számvitelesként realitás talaján állok, így a fotózás területén is kritikus vagyok saját magammal szemben.

Milyen fényképezőgép volt és van a kezemben?

• SKINA AW-220 (filmes),
• Panasonic Lumix (digitális),
• NIKON 3300 (digitális),
• jelenleg pedig egy NIKON Z 50 II. (digitális).

Ma már nyugdíjasként tengetem az életem, és ha ráérek vagy gondolok egyet, fogom a gépet és elindulok fotózni.