radu

Képeim gondosan megrajzolt, előre eltervezett kompozíciók, többalakos csoportképek és tájképek, melyek utólagos egymásra illetve egymás mellé montírozásával hozok létre.

Nagy Gábor vagyok, néprajzkutató, népzenész és fotográfus. 2005-ben végeztem az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antopológiai tanszéken. Népzenészként brácsákon, dudán és furulyákon játszom, a Rozsdamaró zenekar és a Békés Banda tagja vagyok. 1998-ban dudásként és 2005-ben a Rozsdamaró zenekar tagjaként Népművészet Ifjú Mestere díjat kaptam. Munkásságom 2022-ben Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetéssel ismerték el.

Dr. Karancsi Zoltánnak hívnak. Mindig is vonzott a természet, annak látványa, színei, változatos formái, ezért lettem földrajz-rajz szakos tanár. Szeretem megmutatni az embereknek, hogy milyen különleges a világ amelyben élünk, felkelteni az érdeklődést földünk természeti csodái, kulturális értékei iránt. Ezért utazásaimról sokfelé tartok előadásokat mindenféle korosztálynak.

Liebmann Béla a huszadik századi magyar fotótörténet kiemelkedő alakja volt, Szegedhez és Csongrád megyéhez kötődve, de országos ismertséget is szerzett. 1899-ben született és 1996-ban hunyt el, élete során tanúja és dokumentálója volt a huszadik század jelentős eseményeinek. Részt vett az első világháborúban, túlélte a spanyolnáthát, majd fotográfusként olyan alakokat örökített meg, mint Szent-Györgyi Albert. Zsidó származása miatt átélt tragédiákat: a holokausztot túlélte, de felesége és kislánya életüket vesztették. A második világháború után visszatért a fényképezéshez, megörökítve Szeged fontos eseményeit, köztük az 1956-os forradalom pillanatait. Élete utolsó éveiben már csak sakkozott, és azt vallotta, hogy az életben a jó ételek a legfontosabbak.

Judik Alex vagyok, és 2012 óta foglalkozom fotózással. Alkalmazott fotográfusként dolgozom, de a célom az, hogy a fotóművészet különböző ágaiban is maradandót alkossak. Leginkább az emberábrázolás és a portréfotózás áll közel hozzám, hiszen ezekben találom meg leginkább az emberi történetek és érzelmek kifejezésének lehetőségét.

Dr. Honti Viktor vagyok. 2000-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetemen, biológus szakon. Jelenleg is ez a hivatásom: genetikus, fejlődésbiológus vagyok, emellett természetvédő és amatőr természetfotós. Szinte kizárólag Magyarországon fotózom, elsősorban az Alföldön és a Mecsekben.

Már kisdiák koromban sejtettem, hogy hiába kapok rendre jelest a rajzaimra, az kevés ahhoz, hogy később másokhoz is szóljak azokkal. A fény jött a segítségemre, a fénnyel rajzolt, festett kép. Több mint 50 éve keresem a pillanatot saját, - és bízom benne, hogy mások örömére is – amikor a fény, képet varázsol.

Nem vagyok fotográfus, csak szeretek fotókat készíteni. Az első képet 1965-ben készítettem. Számomra fontos tehetséges fiatalok segítése. Szeretek kiállítást szervezni. Előnyben részesítem a fekete fehér fotókat.

Szabadidőmben leggyakrabban alkotói fotógráfiával foglalkozom. A fotóimban olyan hétköznapi jelenetek kapcsolok össze, amelyek a valóságban is léteznek, de együtt egy furcsa együttállást, absztrakt valóságot teremtenek. Szívesen kísérletezek a fotózással, hogy különleges módon jelenjenek meg

Maastrichtban (NL) születtem és nőttem fel, de 1993 óta Magyarországon élek, egy Szeged melletti kisvárosban. Tizenéves korom óta aktívan foglalkozom fotózással.